2012. augusztus 18., szombat

The game began

Sziasztok!
Itt is lennénk a második résszel. Köszönjük a feliratkozásokat és a kommentet!
Reméljük elnyeri tetszéseteket ez a rész is! :)
Jó olvasást!
Angi xo

Odamentek a régi kopott recepciós pulthoz és mivel nem láttak ott senkit, a rajta lévő csengőt, kezdték el ütögetni. Pillanatokon belül ott termett egy őszülő, ötvenes éveit taposó öreg bácsi.

-         Miben lehetek a szolgálatukra?
-         Szeretnénk kivenni három, négy személyes szobát – mondta Dean.
-         Mi? Azt már nem! Nekem külön szoba kell! – követelőzött Megan. Nem mondott erre senki semmit csak a szemüket forgatták.
-         Rendben. Akkor Két négyszemélyes, egy háromszemélyes és egy egyszemélyes szobát szeretnénk kivenni.
-         Mennyi időre?
-         Egy éjszakára.

Aláírták a szükséges papírokat, átvették a kulcsokat és mindenki a saját szobája keresésére indult. Mikor meg találták elkezdett készülődni a vacsorához. Megan lezuhanyozott, majd felvett egy sima rövidnadrágot és egy toppot. Haját elkezdte szárítani, amikor a tükörben meglátott valakit.
- Hát te? - mosolyodott el.
Az ismeretlen megindult felé...

Mindeközben a többiek már odalent gyülekeztek a hallban. Szépen lassan, egyesével érkezett mindenki. Vagyis majdnem mindenki..

- Skacok? Hol van Megan?- tette fel a kérdést Lucas, mire a többiek csak vállat rántottak.
- Megyek, szólok neki, hogy siessen. - indult el Blaire a lépcső felé.

Néhány perc múlva egy ijedt sikítást hallott a kis csapat. Mindenki felpattant a helyéről és az emelet felé vette az irányt. Végigszaladtak a folyosón, majd benyitottak Megan szobájába. A szobában nem volt senki, de az egyik ajtó mögül hallották Balire zokogását. Berontottak az ajtón. Elizabeth, Amy és Samantha felsikított a többiek pedig elborzadva nézték Megan holttestét. A kádban feküdt hason a saját vérében. A hátában volt egy kés és a kádban benne volt a hajszárítója, ami be volt dugva a konnektorba. A fehér csempékre pedig vérrel fel volt írva: Ti következtek. Blaire a kád mellett ülve zokogott. Nick odament hozzá és csitítgatni kezdte.

-         Hogy történhetett ez? Ki tehette? – kérdezte hisztérikusan Jenna.
-         Mi sem tudunk többet, mint te. Hívnunk kell a rendőrséget – mondta Josh és a zsebéből már elő is, vette a telefonját – Nincs térerőm – mindenki elővette a telefonját, és sokkoltan vették észre, hogy senki sem tud telefonálni. Amy David-et magával húzva indult az ajtó felé.
-         Hová mész? – kérdezte Andrew.
-         Akár hová csak el innen. Nem tudom, ti, hogy vagytok vele, de én nem várom, meg míg én is sorra kerülök.
-         Igaza van, el kell mennünk innen – helyeselt Samantha.
-         És csak úgy hagyjuk itt Megan testét? – kérdezte Elizabeth.
-         Inkább, mint, hogy megvárjam még engem ölnek meg.

Mindenki olyan gyorsan, ahogy csak tudta összeszedte a cuccait a szobájából és elindultak a kijárathoz. Le a lépcsőn, át az aulán. Mikor ki akarták nyitni az ajtót nem sikerült. Kétségbeesetten kezdték rángatni, de nem sikerült. Odamentek a recepciós pulthoz és csengetni kezdtek az öregnek, de nem jött. Lucas bement azon az ajtón ahonnan az öreg jött ki érkezésükkor. Megtalálta csakhogy már ő sem élt. Élettelenül feküdt az irodája padlóján egy csinos kis lyukkal a fején. A falon pedig egy újabb üzenet vérrel írva.
Azt hittétek ilyen könnyen szabadultok?
Lucas kutakodni kezdett az íróasztal fiókjaiban a kulcsokért, de nem találta őket. Átkutatta az öreg zsebeit is, de ott sem volt. Végül visszament a többiekhez.

-         Halott! A kulcsok pedig nincsenek nála!
-         Édes Istenem! Hogy fogunk innen kijutni? – esett kétségbe Blaire.

Ez volt az a pillanat, amikor rádöbbentek: Nincs Menekvés!

2 megjegyzés: